2011. július 2., szombat
2011. július 1., péntek
Lehet kilakoltatni! Jönnek a bankok!
Százharmincezer devizahiteles van hátralékban. Indul a "példa statuálás"! A bankerek azt kommunikálják, hogy akik nem tudnak fizetni, az "pszichológia". Családpusztítók, nemzetrontók!
Mikor csukjuk már le azokat, akik ezt előidézték és fenntartják?
"Istenem, add, hogy ne ítéljek -
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké."
/Remenyik Sándor/
2011. június 30., csütörtök
2011. június 29., szerda
2011. június 28., kedd
Mogyoróska-2011 Műsorterv és menü
I. Blokk: Nosztalgia (15 perc) 7 dal
Pro Pátria
Március ’73
Jégfodrú – Pátria
II Blokk: Szabadság (10 perc) 6 dal
Szent Isván - tlg
III. Blokk: Szerelem
Beteljesületlen (12 perc) 6 dal
Beteljesült (15 perc) 7 dal
A városon átsuhan - tlgIV. Blokk: In Memoriam (15 perc) 7 dal
Úgy szeretnék - tlg
A Gyengébbek Kedvéért! Dalaimat és a mások által szerzett és írt kedvenc dalaimat tematizáltam fentebb, a Mogyoróska 2011 találkozó alkalmára. A találkozón a Pro Pátria Blokk a "hivatalos", ugyanis ezek azok a dalok, amelyeket Pátria zászló alatt játszottunk, mi az alapítók, a BÖT. (Bandi, Öcsi, Tibu)
A továbbiakban jelenlegi hangulatom szerint . szelektáltam. Kialakítottam a Szabadság, a Szerelem (ez ugye a beteljesületlen és beteljesült szegmensekre oszlik) blokkokat, miután tegnap Orbán Viktor miniszterelnökünket egy szinten láttam a kínai miniszterelnökkel, ami önmagában hatalmas élmény, mert egyenesen egymás szemébe tudnak nézni és ez komoly lelki és testi adottság. Ez alkalommal megtudtam, hogy Kínában kötelező tananyag a Szabadság, Szerelem c. Petőfi vers, így kéretik előttem nem hangoztatni, hogy egy focista a világ legismertebb magyarja. Mert nem. Egy költő - hogy úgy ne mondjam dalnok - nevezetesen Petőfi Sándor. Így én a mi Sanyink nyomán ... blokkosítottam és szegmentáltam.
Kialakítottam továbbá az In Memoriam kategóriát, ne hogy bárki azt higgye, hogy ez az egyéb kategória és dalaimnak akár csak egy része is hanyagolható. A szerző és előadó dalnok, azaz a Kicsi Én mindent azért írtam avagy játszom, mert nekem fontos a mondandójuk, az üzenetük. Az előadást, a zeneiséget - mint ízlés és igény dolgát - lehet bírálni. Ám a mondandót, az üzenetet nem! Tanulékony vagyok én is, tehát NT ( azaz No Tolerancia).
Az élő produkció tarifája :) : Egy jó sör /dal, fő azaz 500 Ft/dal. Aki akar (be, ki) fizethet! :) Lefizetésről is szó lehet - mert ahogy fogy az idő és a tisztesség egyre pénztelenebb és ezáltal rugalmas vagyok) például hogy ezt vagy azt a dalt, ilyen vagy olyan alkalmakkor ne játsszam.
Névnapi menü: Háromlábú csirke
Valahol Abszurdisztánban egy palimadár aléltan élvezi a száguldást örömét - az új fedélzeti számítógéppel is felszerelt - autóját. Zömmög a vadi új gép és suhan a táj. Egyszer csak éles csipogásra lesz figyelmes. Első gondolata a fedélzeti számítógép hibajelzése, ám egy led sem villog, így oldalvást fordítva a fejét észrevesz egy szemtelen csirkearcot, amely benéz a jobb sávról. A kilométeróra 160-at mutat. Belebámul a szemtelen arcba, mire az rágyorsít és húz el előre. Padlógáz, utána. A sebességmérőn 180, 200, 220, 240 mire a csirke, melynek láthjatóan három lába van - és a gyalogkakukkot megszégyenítő módon teper - levág egy lehajtón. Padlófék, tolatás, majd utána. Az út egy hatalmas majorsághoz, tanyához vezet, ahol amerre csak a szem ellát háromlábú csirkék szemezgetnek. A pali beáll a tanyaépület elé, melyből az autó hangjára egy gazdaforma egyén ballag elő. A pali megszólítja a gazdaformát, hogy: Uram, Önök termelik ezt az istencsudája háromlábú csirkét? A gazdaforma kedélyesen: Igen Uram. Rájöttünk arra, nem mindegy az, hogy egy-egy csirkének, avagy tyúknak, kakasnak, csak kettő, avagy három combja van.
Palimadár ámultan: No és mondja Uram. Aztán milyen ízű, ezeknek a csirkéknek a combhúsa?
Gazdaforma felhős homlokkal: Hát, sajnos mink azt még nem tudhassuk, mert még egyet sem sikerült megfognunk, azért is szaporodtak el ilyen mértékben.
Történelem
Különös egy dolog ez a történelem. Nem is csoda. Saját történelmünk egyszerűen a megélt, átélt napjaink visszfénye, az emlékezetünk, a tudatunk. Már itt kezdődik a szelekció, hiszen életünk minden mozzanatára nem emlékezünk. Sőt! Amit nem emelünk ki és nem ismétlünk, az jó eséllyel a feledés homályába vész. Kisgyermek korunk valamiért érdekes, fontos vagy különös történéseit többnyire szüleink, családunk emlékezetéből kapjuk. Mára fotókkal, szóban. Mi több! Az álom az a funkciónk mely során agyunk átrendezi az emlék képeinket. .
Aztán jön ugye a családi emlékezet, másként a család története, születések, keresztelkedések, esküvők, temetések, azaz születések, házasságok és a halál. Lám egyházaink a születést követően megjelölnek, megjelölnek bennünket - mint pásztor a nyájat - és az sem mellékes, hogy államunk nyilvántartásba vesz. Egyházközösségek tagjaivá, illetve állampolgárokká válunk, többnyire saját akaratunk ellenére. Lám a határokon túli magyarságnak csak most 2011. évvel nyílott arra lehetősége, hogy oda regisztráljon, azaz abban az államban regisztrálhassa magát állampolgárnak ahová úgy tudja tartozik. Arra nézve hogy a becsléseink szerint a mintegy 15 millió magyarból mintegy 5 millió a nemzetállami határokon kívülre szorult az a 100 ezer regisztráció - azaz a magyar állampolgárság igénylése - amit éppen a napokban jelentettek be, bizony elgondolkodtató.
Jobb családokban a családi emlékezet gerincét a családfa, a családi levéltár képezi. Ami viszont népiesen szépséges az, hogy a családi emlékezetet a nagyanyák, nagyapák plántálják a felnövekvő nemzedékeinkbe. Szájhagyomány útján. Az emlékezetünket többnyire a családi képek, fotóalbumok nézegetésével kondicionáljuk.
Mindezeket követően jönnek közösségeink emlékezetei, úgymint egyházközösség, faluközösség, iskolaközösség (tablók, Évkönyvek). A közösségeink emlékezetét – az írástudásból kifolyólag - egyházaink jegyezték le az elmúlt évezred során. A szóbeli hagyományozást jelenlegi kultúránkban legendáknak fogjuk fel, ami az írástudás, az írásos dokumentumok elsődleges forrásként való kezelését jelenti. Így jutunk el a nemzeti emlékezethez, azaz "a" történelemhez. A magyarság, a nemzet történelmét hivatalosan tanítják. No és ami egyáltalán nem meglepő, ahány nemzet, annyi féle tanítás.. No a világtörténelemről már nem is szólva.
A magyarság és a magyar nemzet történelem tanítása jellemzően az egyes rendszerek befolyása alatt állt és áll, hiszen a kutatókat, tudósokat és a tanárokat is, mindig a fennálló rend finanszírozta, finanszírozza A múltbéli események megítélésében akár szöges ellentét párok is megjelenhetnek. Ugyanazt az eseményt egy-egy hatalmi kurzus másként értékelhet. Kiváló példa erre korunk is, melyben az 1989 előtt események megítélésében a politikai pártok között is jelentős eltérések érzékelhetők. Itt mutathatjuk fel a történelmi amnézia fogalmát is, amikor valamely csoportok arra törekednek, hogy bizonyos események az emlékezet homályába vesszenek (speciel a Pozsonyi csata, a magyar Honfoglalás befejező aktusa), avagy ennek az ellenkezőjét, hogy az események egyetlen kiemelt nézőpontból "örökre" a köztudatban maradjanak (speciel a Holokauszt).
Jelen kis jegyzetemet is éppen az mr1-ben az imént hallott hír indikálta, ami arról szólt, hogy mit tanulhat és mit nem a szlovákiai magyar gyermek. Mi ugye azt szeretnénk, ha megismerhetnék a "magyar történelmet" azaz a jelenlegi hivatalosságot, a szlovákok - azaz a szlovák hivatalosság - meg mást kíván. Azaz minden szlovákiai gyerek azt hallja, azt tanulja, amit ők mondanak, amit ők rögzítettek. Megy tehát a küzdelem a memória tartalomért! A lelkekért!
Jelen kis jegyzetemet is éppen az mr1-ben az imént hallott hír indikálta, ami arról szólt, hogy mit tanulhat és mit nem a szlovákiai magyar gyermek. Mi ugye azt szeretnénk, ha megismerhetnék a "magyar történelmet" azaz a jelenlegi hivatalosságot, a szlovákok - azaz a szlovák hivatalosság - meg mást kíván. Azaz minden szlovákiai gyerek azt hallja, azt tanulja, amit ők mondanak, amit ők rögzítettek. Megy tehát a küzdelem a memória tartalomért! A lelkekért!
Nem csoda tehát az sem, hogy mi magyarok gyakran identitás zavarosak is vagyunk, hiszen mást kell tanuljunk határainkon belül és kívül, sőt határainkon belül is kurzusonként. Ennek alapvető oka geoföldrajzi és geopolitikai helyzetünk. A Kárpát-medence már a történelmi idők (értsd írásos feljegyzésekkel, forrásokkal rendelkező időszakok) óta Birodalmak befolyása alatt áll. A Kelet és Nyugat halálos vetélkedésének színtere. Ázsia és Európa nem is ritkán öldöklő küzdelme. Bizonyára - a jelenlegi kurzusban - sokaknak nem tetszik, de mi a magyarság, ha tetszik, ha nem Eurázsia vagyunk. Ezt mutatja populációnk génállománya, kultúránk és történelmünk is egyaránt. Nem vagyunk európaiak, bár vannak köztünk, ahogy nem vagyunk ázsiaiak ahogy ugyanúgy vannak köztünk.
Az emlékezet fontossága nálam 1998-ban jelent meg égetően, amikor majd hogy nem magam is felvágtattam Csaba vezér égi seregébe. Akkor jelent meg nálam a Magyar Családkönyv illetve a Családfám kialakításának igénye. Több mint tíz év telt el azóta. Meddig jutottam?
Érdemes feltennie magának ezt a kérdést, minden nagyapának és nagyanyának családja vonatkozásában, hiszen az unokák emlékezetében a családra nézve az marad, amit mi plántálunk bele. És mit plántálunk unokáink emlékezetébe mi? Mert ki is a magyar? Magyar az, akinek az anyja és a nagyszülei azt mondják, akinek a feljövői szívében-lelkében magyarságot hagyományoznak.
Én speciel megkezdtem emlékezetem írásba foglalását Illúziók nélkül címmel, melyhez hozzárendelhetem azokat a dokumentumokat, amelyek rendelkezésemre állnak.
2011. június 27., hétfő
2011. június 26., vasárnap
Turul
Beszarás! Szépen átcsúszott a híreken, hogy csak engedélyezte a "hatóság" a XII. kerületben a Turul emlékmű fennmaradását, nem kell lebontani "mert engedély nélkül épült". A Turul a magyar nép és nemzet "vezérlő csillaga". A magyar úrság, Magyarország első számú szimbóluma. A magyar "törzs totemállata". A Turul szimbólum körüli megnyilvánulások indikátorai a hungaro-fóbiának. Ki a Turul szimbólumunk létét kifogásolja - bármilyen magyarázattal - az a magyarság, a magyar nép, a magyar nemzet létét kifogásolja. Az ilyen nem ellenfél, még a parlamentben sem, hanem maga az ellenség.
Van pofájuk - az idegen fegyverek árnyékában, a FED fedezetlen dollárjai támogatásával - a birodalmak lakájainak, mint patkányoknak újra -és újra megrágcsálni a legősibb magyar szimbólumot. Lejátsszák azt, mintha mi például Jeruzsálemben azért tüntetnénk "civilként", hogy tüntessék el mindenhonnan a Dávid csillagokat, mert félelmet kelt bennünk, avagy Rómában hogy tiltsák be a keresztet.
A Turul szobor lebontása "civil követelése" során arra is jutott idő, hogy a médiában a romákkal - országgyalázatra - kimosassák az Árpádok-nemzetsége, a Hadúr vörös-ezüst hadi zászlaját. Ha valami, hát ez a gyűlölet keltés a magyarság lelkében, nem a "holokauszt tagadás".
A magyar lélek akarata: Birodalmi török, habsburg, német, orosz, zsidó megszálló csapatok! Mindörökre takarodjatok haza! Idegen tankok és bankok, hagyják el a magyarság Szent Földjét, a Kárpát-medencét!
A magyar lélek akarata: Birodalmi török, habsburg, német, orosz, zsidó megszálló csapatok! Mindörökre takarodjatok haza! Idegen tankok és bankok, hagyják el a magyarság Szent Földjét, a Kárpát-medencét!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)